„Életünkben nem láttunk ennyi ujjamputációt egyszerre” – már látszik a karanténos barkácsolások következménye

„Húsvétkor általában megnő az égéssel járó háztartási balesetek száma, ha hiszitek, ha nem, a forró sonkalé miatt, de a jó idő beköszöntével is minden évben megugrik a betegszám az égési osztályon és a traumatológián. Most a munkahelyi balesetek azok, amik nyilván csökkentek” – mesél a jelenlegi helyzetről dr. Bende Balázs plasztikai sebész, kutató, aki a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika Égés- és Plasztikai Sebészeti Ambulanciáján volt ügyeletben az elmúlt hetekben.

Az orvos azt mondja, mivel a normál betegellátás kicsit alacsonyabb kapacitással megy, mostantól már kutatómunkájára koncentrál, de eddig látta a bezártság szülte baleseteket.

„A legnagyobb gond azzal van, hogy most sokan próbálnak ki olyasmit, amit eddig nem, és meggondolatlanul vágnak neki. Mondok egy példát, többen grilleznek és hajlamosak a gyújtófolyadékot literszámra használni. Ami még a jobbik eset, mert van, aki gázolajjal vagy benzinnel próbálkozik, ami sokkal rosszabb. Mivel berobban.”

Az orvos tapasztalatai azt mutatják, hogy a karanténnal a házi praktikák kezdenek előtérbe kerülni, amik elég furcsa, de mostanában annál gyakoribb baleseteket okoznak. „Az egyik gyakori az ülőfürdőzés, amit felfázásra szoktak használni. Most nem mennek orvoshoz, hanem próbálják otthon kúrálni. Az ülőfürdő addig nem probléma, amíg egy normális hőfokú kamillás vízben teszi valaki, de most egyre többen ülnek be tűzforró zubogó vízbe, majd a hűtőben fagyasztják magukat. És a végén nálunk kötnek ki.”

Egy másik praktika, ami ellen az orvosok évek óta küzdenek az az égett bőr tejfölös kenegetése. „Ennek azért van alapja, mert régen (meg ma is) a házi tejföl, ami irgalmatlan zsíros volt, egy biológiai légmentes fedést és jó tápanyagot jelentett a sebre. Tehát nem volt egy rossz módszer. De a ma, a boltokban kapható műanyag tejföl csak arra jó, hogy tökéletes táptalajt adjon a baktériumok megtelepedésére.”

Szintén pluszmunkát okozhat az orvosoknak a paradicsommal történő dunsztkötés ujjakra, körmökre. „Az 1900-as évek elejétől az ötvenes évekig a paradicsom nagyon savanyú volt, iszonyú magas savtartalommal, ezért a kötés működött is, nem véletlenül használták nagyanyáink. De a mai, nemesített paradicsom magas cukortartalma szintén csak a baktériumoknak ágyaz meg.”

Bende Balázs szerint a karanténnal egyre több olyan tipikus baleset van, ami eddig kisebb frekvenciával fordult elő. „Most olyanok kezdenek el főzni, akik eddig soha nem főztek. Ennek pedig megvan a következménye. Van, aki azt sem tudja, hogy ha valami forró, akkor nem nyúlok hozzá. Mondok itt is egy példát is. Nálunk a városban sok külföldi hallgató van, akik eddig még a teáért is kávézóba mentek. Náluk a leggyakoribb forrázásos balesetet az okozza, hogy fogják a tűzforró teát, és beleöntik egy üvegpohárba, ami a kezükben robban szét.”

Ennél azonban van egy még veszélyesebb művelet, ami akkor következik be, ha valaki a szabadban, kertben nekiáll bográcsozni. „Eddig azokkal volt baj, akik a pörkölthöz kikészített bort a pörkölt helyett magukba töltötték, és vagy beleestek a kondérba vagy felrúgták. Most inkább azt látom, hogy az idősebb korosztály több emberre főz, együtt vannak karanténban, vagy főznek rendszeresen a gyerekeknek és unokáknak, de nem bírják el a bográcsot, magukra öntik vagy magukra ejtik.”

Bende Balázs traumatológus kollégáitól úgy tudja, életükben nem láttak ennyi ujjamputációt, mert mindenki nekiállt otthon barkácsolni. Olyanok is, akik soha nem csináltak ilyet, még talán kalapácsot se fogtak a kezükben. „Ezért nem vagyunk boldogok mi orvosok, amikor laikusok tippeket osztogatnak. Például elkezdett terjedni Facebookon az is, hogy hidrogén-peroxiddal lehet védekezni a vírus ellen. Csak ugye, arról nem szólt senki, hogy ennek az anyagnak többféle koncentrációja van. A hajszőkítéshez használt peroxid nem a kórházban fertőtlenítésre használt töménység. Volt is ilyen eset nálunk. A másik a kamillás gőzölés, amikor a tűzforró gőz fölé hajol törülközővel az illető, és komoly égést szenved a nyálkahártyája és a bőre is. Arról nem beszélve, hogy a vírus 40 fokon nem pusztul el, így a gőzölés erre hiábavaló.”

Az orvos azt kéri, hogy aki teheti, maradjon otthon, ha lehet, és legfőképp mérje fel saját képességeit, mielőtt valamibe belekezd. Amit eddig nem csinált, inkább ne tegye most sem. Kéri, hogy hiteles forrásból tájékozódjanak, mivel a nem megbízható, nem visszaellenőrizhető személytől vagy forrástól származó álinformációk akár hamis biztonságérzetet kelthetnek, ami veszélyes.

(Kiemelt kép: OMSZ)

Forrás

Add Comment