4 módja, hogy megkülönböztesd a szívrohamot a pánikrohamtól

A pánikroham tünetei Pánikroham bárhol, bármikor kialakulhat, de különösen gyakran jelentkezik zárt helyeken, boltban, közlekedési eszközökön. A jelenség alapját az képezi, hogy az agy egy teljesen ártalmatlan szituációban tévesen vészjelzéseket küld a mellékveséknek, ahonnan adrenalin szabadul fel és kerül a keringésbe, minek következtében kialakul az üss vagy fuss reakció. Pánikroham során ennek tüneteit észleli magán az illető, hevesen dobog a szíve, mellkasi fájdalma van, kapkodja a levegőt, fullad, izzad, remeg, szédül, esetleg érzékenyen reagál a fényre és zsibbadnak a végtagjai. A testi tünetek mellett pszichés tünetek is kialakulnak. A beteg fél attól, hogy megőrül, elveszíti a józan eszét vagy meghal.

A rohamot olyan félelemérzés kíséri, hogy a beteg úgy érzi, azonnal menekülnie kell a helyszínről. A zárt tér elhagyását követően általában oldódnak a tünetek. A panaszok 10-20 perc alatt érik el maximális intenzitásukat, aztán szépen lassan lecsengenek. A rohamot gyakran fáradtságérzet, kimerültség kíséri.

A pánikroham és az infarktus közti különbség A két állapot közti legfontosabb különbség, hogy a pánikrohamot az agy indokolatlan vészjelzése indítja el, és az egészségre teljesen ártalmatlan. Ezzel szemben az infarktus a szívizomzat elhalása miatt valódi vészhelyzetet jelent, mely a beteg életébe is kerülhet. A másik fontos különbség az időtartam: a szorongásos roham percek alatt alakul ki, majd maximumát elérve lassan lecseng, az egész általában másfél-két óra alatt véget ér. Az infarktus tünetei hirtelen jelentkeznek, és az idő múlásával sem enyhülnek. A szívroham tünetei között a legjellemzőbb a nyomó, markoló mellkasi fájdalom, mely a bal karba sugárzik. Pánikroham esetében a panaszok szerteágazóak, sok esetben egymástól teljesen függetlenek