Új rettegés a menekülttáborban: kísért a koronavírus

Riport Számosz szigetéről, ahová Törökországból érkeznek a migránsok és menekültek, akik közül sokan reménytelenül várakoznak a dzsungelben, ahogyan a hivatalos mellett kiépült tábort hívják.

Számosz szigete évezredek óta Püthagorasz idilli ősi szülőföldjeként és a fehér bor otthonaként ismert, hosszú évtizedek óta pedig a napra vágyó turisták tömkelege érkezett ide szerte Európából. A szigetnek harmincháromezer állandó lakosa van, ám ez a szám alaposan megnőtt 2018 és 2020 tavasza között. Az újonnan érkezők menekültek, akik a Mükalé-szoros 1600 méter széles szakaszán teszik meg Törökországból az utat. A Számosz szigetére érkező migránsok beáramlásának csúcsán nyolcezren voltak.

A 25 éves ghánai Bright hazájában újságíró volt. Hatodik próbálkozásra sikerült csak megtennie az 1600 méteres távolságot a török partoktól Görögországig. Negyven társával egy Izmirtől délre fekvő török partszakaszról indultak el ponton hajóval, de a táv felének megtétele után elfogyott az üzemanyaguk. Egy óra sodródás után a nyílt vízen Brightot és társait a görög partiőrség mentette meg.

Bright története nem egyedülálló. A helyi menekültek által régóta csak „dzsungelnek” nevezett átmeneti táborban ragadt ő is. „Augusztus 25-én lesz 10 hónapja” ­– meséli nekem, mintha a börtönből való szabadulásáig hátralévő napokat számolná. „Nézd meg, hol alszom!” – patkányok vannak, cserébe se folyóvíz, se áram. Ráadásként pedig ott a koronavírus. „Azt mondják, hogy nincs Covid-19-es eset a táborban. Honnan tudják? Engem senki nem tesztelt” – meséli Bright indulatosan.

Múlt hónapban Bright szomszédja, Sam a nem megfelelő orvosi ellátás következtében halt meg. Fejfájásra panaszkodott, többször is volt a helyi kórházban, de senki nem vizsgálta meg. „Miért is tették volna, menekült volt” – teszi hozzá Bright gúnyos mosollyal. Samuelről csak a halála után derült ki, hogy agydaganata volt. Talán lehetetlen lett volna megmenteni az életét, de az már sosem derül ki, mi lett volna, ha kivizsgálják és diagnosztizálják. Ha tesznek egy próbát.

A sziget egyetlen kórháza képtelen mindenkit ellátni, még a helyi görögök ellátására is alig képes. Szükség esetén a betegeket Athénba szállítják. Lehetetlen megmondani, mi történne abban az esetben, ha a vírus elérné a tábort.

A koronavírus-hisztéria márciusi-áprilisi csúcspontján a tábort teljesen lezárták. Se ki, se be nem engedtek senkit. A gyalog tíz percre lévő Számosz városába kizárólag egy-két személyt engedtek ki a táborból engedéllyel. Azok a civil szervezetek is kénytelenek voltak felfüggeszteni munkájukat a táborban, amelyek egyébként addig az alapvető ellátásról gondoskodtak, azaz takarítottak, ellátták a betegeket és enni adtak a migránsoknak és menekülteknek. Az európai dolgozók közül párat evakuáltak a szigetről. A menekülteket és menedékkérőket három hónapra mindenki teljesen magára hagyta.

Az első Covid-19 esetet júliusban regisztrálták a szigeten.

Jelenleg 5500-an vannak a táborban, az ottragadtak közül sokan több mint egy éve teljes bizonytalanságban élnek ott. Több görög táborhoz hasonlóan a menedékkérelemre váró illegális migránsokkal teli számoszi tábor is egy régi katonai bázis helyén létesült. Egy 650 fő befogadására alkalmas átmeneti tábor már évek óta működik a szigeten. A helyiek pozitívan emlékeznek azokra az újonnan érkezőkre, akik több napot is a szigeten töltöttek, mielőtt a szárazföldre szállították őket. 2018-ban azonban a bázis már túl kicsinek bizonyult ahhoz, hogy az összes újonnan érkezőt befogadja, ráadásul a 2016-os EU-Törökország egyezménynek köszönhetően új eljárásokat vezettek be a migrációs áramlás kezelésére. Az egyezmény értelmében a korábban csupán átmenetinek szánt tábor mára bizonytalan ideig tartja vissza a menekülteket.

2019 januárja és decembere között a tábor lakóinak száma megduplázódott, a korábbi négyezerről nyolcezerre nőtt. Az érkezőknek menekültstátuszért kell folyamodniuk, majd várják a görög hivatalok döntését. Egyes esetekben ez hónapokig, akár évekig is elhúzódhat. A táborban kialakult zsúfoltság kezelésére semmilyen hivatalos eljárás nincs, így a régi katonai bázis körül egy vad és ellenőrizhetetlen „dzsungel” alakult ki. A hivatalos táborral párhuzamosan kialakult tábor szinte pár hét alatt túlnőtt az eredeti méretein 2019 elején. Év végére pedig ez lett az a dzsungel, ahová a számoszi migránsok nagy része kényszerült.

Add Comment